Az emberi papillomavírus néven is ismert, Tartalomjegyzék


Állati papillómavírusok[ szerkesztés ] Virális eredetű papillóma kutya ínyén A tünetmentes fertőzést okozó papillómavírusok rendkívül elterjedtek az emlősök körében. Egy vizsgálat során 19 fajhoz tartozó egészséges állatkerti állatról főemlősökről és patásokról vettek mintát, amikben 53, addig döntő többségben ismeretlen vírustípust fedeztek fel.

Ezek a vírusok többnyire fajspecifikusak, a vizsgálatban az egyik gondozón is felfedezték a csimpánz-papillómavírust, az emberi papillomavírus néven is ismert az csak felszíni szennyeződésnek bizonyult, néhány hónappal később már nem lehetett kimutatni.

Az észak-amerikai vattafarkú nyulakat Sylvilagus fertőző vattafarkú nyúl-papillómavírus angolul Cottontail rabbit papillomavirus, CRPV; új az emberi papillomavírus néven is ismert kappapapillómavírus 2 a gazdaállaton egészen nagy felszíni kinövéseket okoz, esetenként a fejen is; talán ez lehetett a szarvasnyúl-legendák, az amerikai jackalope és a német wolpertinger hátterében.

giardia in kota

A BPV-1 ellen vakcinát is kidolgoztak. A rágcsálók sem mentesek a papillómavírusoktól, aranyhörcsögből és törpeegérből sikerült is kimutatni, [14] azonban a laboratóriumokban leggyakrabban alkalmazott háziegér esetében még nem találtak ilyet, ami hátráltatja ezen vírusok kutatását.

Humán papillomavírus – Wikipédia

Négy, madarakat megfertőző papillómavírus ismert, ezek gazdaállatai az erdei pintya sárganyakú frankolina jákópapagáj és az Adélie-pingvin. Evolúciója[ szerkesztés ] Bár kísérleti eredmények még nem támasztják alá, a virológusok úgy vélik, hogy a papillómavírusok fejlődése lassú a többi vírushoz képest, ugyanis a gazdasejt DNS-másoló enzimeit használják, amelyek pontosabban másolnak mint a vírusenzimek, így a mutációk száma alacsony.

A feltételezések szerint a vírusok együtt fejlődnek gazdaszervezeteikkel, bár erre vannak ellenpéldák is. A HPV jól követi az emberi populáció változásait és variációiból vissza lehet következtetni az emberi migrációra a kontinenseken. Az emberi papillomavírus néven is ismert kapszidjuk az L1 proteinből épül fel. Ez a fehérje felelős a vírusok immunológiai sajátosságaiért és ennek alapján készítik a vakcinákat is.

Az L1 ötösével pentamereket alkot, és 72 ilyen pentamerből áll össze a fehérjeburok. Ezzel a papillómavírusok eltérnek minden más ikozaéderes vírustól, amelyeknél csak a 12 csúcsra kerülnek pentamerek és a többi építőegység hat fehérjéből összeálló hexamer.

Milyen betegségeket okoz a HPV? Kapcsolat Milyen betegségeket okoz a HPV? A HPV az emberi hámsejtekben szaporodó humán papillómavírus rövidítése, melynek eddig több mint típusát azonosították. A kórokozó család egyes típusai jó- és rosszindulatú daganatok kialakulásáért is felelősek lehetnek. A legismertebb betegség a méhnyakrák, azonban a magas kockázatú törzsek számos további rákos megbetegedés okozói is lehetnek.

Genomja egy kettős szálú, cirkuláris DNS-molekula, amely kb. A DNS-t a gazdasejtből származó hisztonmolekulák stabilizálják a kapszidon belül. A vírusrészecskén belül található még az L2 fehérje, amelynek pontos elhelyezkedése nem ismert, funkciója a vírusgenom kapszidba való csomagolásának, valamint az infekció korai fázisának elősegítése.

Életciklusa[ szerkesztés ] A papillómavírusok kizárólag a bőrben és a nyálkahártyákban szájbelső, nemi szervek található keratinocitákban képesek szaporodni. A kezdeti infekció a bazális membránhoz közeli, kevéssé differenciált sejteket célozza és a vírus életciklusa szorosan kötődik a keratinociták érési folyamatához.

A vírusok a kisebb-nagyobb felszíni sérülések révén érik el gazdasejtjeiket.

Az emberi papillomavírus néven is ismert. Milyen betegségeket okoz a HPV? | karpitosrugo.hu

A megtapadás az L1 vírusfehérje és a sejtfelszíni poliszacharidok heparán-szulfátglükózaminoglikán csoportok között jön létre. Ebben az állapotban a vírusok akár évtizedekig is megbújhatnak a bazális membránon elhelyezkedő keratinocita-őssejtekben. A tumor kialakulása többéves folyamat és elsősorban a méhnyak, a pénisz [26] és a szájüreg [27] felületén történik, de ritkábban a hüvelyben és a húgyutakban is előfordulhat.

Mivel ezek a keratinizálódott sejtrétegek alig elérhetőek az immunrendszer számára, feltételezhető, hogy a vírusok így akarják kikerülni a gazdaszervezet védekezési mechanizmusait.

féregűző gyógynövények

Az újonnan összeállt vírusrészecskék a sejtmagban gyűlnek össze. Nem pusztítják el a sejtet a kiszabaduláshoz, mint más lipidburok nélküli sejtek teszik, hanem megvárják, míg a bőrfelszíni sejtek maguktól elpusztulnak és szétesnek.

Amit a HPV-ről tudni kell

Laboratóriumi kutatásuk[ szerkesztés ] Mivel a papillómavírusok csak differenciálódó keratinocitákban képesek befejezni teljes életciklusokat, ez esetükben kizárta a víruskutatás legelterjedtebben alkalmazott, sejttenyésztéses módszerét. Sokáig a szarvasmarha-papillómavírus volt a modellszervezet, mert az állatok bőrén képződött szövetburjánzásokból nagy mennyiségű vírust lehetett kinyerni.

Ezenfelül olyan, laboratóriumban tartható állatok vírusait tanulmányozták, mint a vattafarkú nyúl, a házinyúl vagy a kutya.

A szexuálisan átadódó humán papillómavírusok kutatására ún.

hosszú féregkezelés

A tenyésztett keratinocitákat differenciálódásra lehet bírni ha levegőnek teszik ki és ezzel a módszerrel is előre lehetett jutni a víruskutatásban, ám a technika sok munkával jár és a vírusszaporodás is alacsony. A fertőzés mechanizmusa mesterségesen összeállított pszeudovírusokkal kutatható megfelelően. A genom szerkezete[ szerkesztés ] A HPV genomjának szerveződése A papillómavírus-genom két nagy részre oszlik: az E early, korai régióra, ahol közvetlenül az infekció után átíródó gének hat ORF, E1, E2, E4, E5, E6 és E7 helyezkednek el, valamint az L late, kései régió, ahol a kapszidot felépítő L1 és L2 fehérje génje található.

What is HPV and how can you protect yourself from it? - Emma Bryce

Valamennyi gén ugyanarról a DNS-szálról íródik át ; ebben eltérnek a poliómavírusoktólamelyek mindkét DNS-szálat használják gének kódolására. Ez a különbség volt a fő oka annak, hogy a két víruscsoportot külön családba helyezték.

A gazdasejt megfertőzése után aktiválódik az E régió promotere és mind a hat E-génről egyetlen közös, hosszú mRNS íródik át.

féreg, milyen típusú férgek

Ez az RNS három exont és két intront tartalmaz és alternatív splicing révén különböző érett hírvivő RNS-ek képződnek belőle. Az L régió promotere csak differenciált sejtekben lesz aktív, és szintén egy hosszú, közös RNS képződik róla, amely két intront és három exont tartalmaz.

rektális rák nccn iránymutatás

Az egyes gének funkciója a papilloma jelentese E1 - a vírusgenom másolásának megkezdése a feladata, a fehérje a replikációs kezdőponthoz köt és szétcsavarja a DNS szálait, hogy a gazdasejt másolóenzimjei hozzáférhessenek. E2 - szabályozó protein; a vírus génjeinek kifejeződését regulálja, ő felelős a látens infekcióért, gátolja az E6 és E7 onkogének átírását, lehetővé teszi, hogy a sejtosztódáskor a vírus-DNS-ek egyenlően oszoljanak el a leánysejtekben [31] E3 - csak néhány fajban található meg, funkciója ismeretlen E4 - bár az E régióban van, nagy mennyiségben csak a fertőzés késői fázisában képződik.

Feladata a sejt citoszkeletonjának bontása és a vírusrészecskék kiszabadulásának elősegítése. Azt is kimutatták, hogy gátolja a sejtosztódást, a G2 fázisban megállítja a sejtciklust. E5 - kis, hidrofób proteinek, amelyek a sejt saját, membránkötött fehérjéit képesek gátolni. Gátolja a fő hisztokompatibilitási komplex sejtfelszíni kifejeződését és ezzel segíti elrejteni a fertőzött sejteket az immunrendszer elől E6- onkogén, fő funkciója a sejtbeli p53 tumorszupresszor fehérje gátlása.

Amit a HPV-ről tudni kell

Ezenkívül aktiválja a telomeráz enzimet ami lehetővé teszi a végtelen számú osztódást a sejt kromoszómavégeinek javítása révén és szabályzófehérjéket főleg kinázokat is megköt. E7 - onkogén, a tumorképződést gátló retinoblasztóma-proteint pRb inaktiválja. Gátolja az apoptózist és elősegíti a sejtosztódást. Szintén képes aktiválni a telomerázt. E8 - csak néhány vírusban található meg.

Az L1 alapegységek spontán öt proteinből álló pentamerekké állnak össze, amelyek szintán külön behatás nélkül kész víruskapszidot képesek alkotni, amelyeket az L1 fehérjék közötti diszulfid kötések stabilizálnak.

Ehhez mindig egy magasabbrendű élő sejt közreműködése szükséges.

Szekvenciája a többi vírusgénhez képest konzervatív, kivéve a felszíni polipeptid-hurkokat, amelyek változékonyak, hogy a gazdaszervezet védekezőrendszerét könnyebben kikerülhesse. Virology 1—5. DOI : PMID Vet Rec.